Uborkaszezon van, főzzünk vele! Az uborkára feltehetően a kolostorok és a főurak kertjeiben figyelt fel a parasztság hazánkban – így kezdték egyre többen, egyre nagyobb számban termeszteni. A legfontosabb magyarországi termőtáj Nagykőrös és Kecskemét vidéke volt, innen tartósított formában szekereken vitték a városi – például a pesti – piacokra. A vasút megjelenésével (1853: Cegléd-Szeged útvonal)… Tovább »

„2 tojást egészben 10 dkg cukorral elkeverni, hozzá fél kávéskanál finomra törött ánizsmagot, egy jó evőkanál mézet, 6 és fél dkg lisztet, ugyanannyi őrölt diót vagy mogyorót adni.” A tömegből könnyű tésztát verünk, zsírozott sütőre téve gyorsan megsütjük. Az ánizs nagyon jót tett a süteménynek – én egy egész kávéskanálnyit tettem bele, szerintem bőven elbírja… Tovább »

„Hámozott zellert kis kockára vágunk, sós vízben félig puhára főzünk és leszűrjük. Szemes borsot, ánizst teszünk rá, ecettel leforrázzuk, s egy napig betakarva állni hagyjuk.” (Nagyasszony, 1938)A recept megemlíti még, hogy tehetünk rá mustárlisztet és cayenne-borsot, ha csípősnek szeretnénk. Almaecetet használtam, annak lágyabb, gyümölcsösebb íze jól passzol a zellerhez. Ha túl savanyú lenne – nekem… Tovább »

„21 dkg vaj, 17 dk liszt, 10 dkg darált mandula, 11 dkg porcukor és kis vaníliából porhanyós tésztát gyúrunk és pihentetjük. Vékonyra kinyújtjuk és megsütjük. Ha kihűlt, két részre vágjuk és a következő töltelékkel megtöltjük: fél kg almát, megtisztítva, egynegyed kg cukorral péppé főzünk, hozzákeverünk 21 dkg hámozott és szálkásra vágott mandulát, 14 dkg felvagdalt… Tovább »

„A feketekávét közvetlenül étkezés után vagy az ebédlőasztalon, vagy a fogadószobában adjuk. […] Ne feledkezzünk meg kis kosarakba, bonbonierekbe sós, csokoládés meg kakaós mandulát tenni, mert az emberek még bőséges étkezések után is szeretnek valamit ropogtatni.” A mandulát ezen kívül kandírozhatjuk fahéjas cukorban, sósan pedig pörkölhetjük erős paprikával vagy rozmaringgal – nagyon jó! (Pesti Hírlap… Tovább »

Ha péntek, akkor hal! A pisztráng így készült a harmincas években – ünnepi ebédnek még ma is elkészíthető recept! “A megtisztított, megmosott halakat a hátukon kissé megirdaljuk és megsózzuk. Fazékban tokaji pecsenyebort forralunk (annyit, hogy a majd belekerülendő pisztrángokat jól ellepje), 1-2 babérlevél, csipet szerecsendió és 3-5 deka, lisztben megforgatott vajjal. Beletesszük a halakat és… Tovább »

Az 1906-ban megjelent Dunántúli szakácskönyv mindent elmond, amit a kenyérsütésről tudni kell: „Dagasztás Ha a lányt hozzáállítjuk, ügyeljünk arra, hogy kezeit, egész karjait meleg vízzel, szappannal, kefével megmossa. Tiszta ruha, kötény, bekötött fejjel álljon a teknő elé. Először a kovászkanalat kell liszttel letisztogatni, illetve a ráragadt kovásztól mentesíteni. Azután kis liszttel összekeverni a kovászt, azt… Tovább »

Szerdai vacsorára ezt javasolja a Dunántúli szakácskönyv – 1906-ból: nyúlpecsenye makarónival gyümölcs. (A kép Anne Vallayer-Coster műve.)... Tovább »

Recept 1924-ből: „Néhány nagyobb karalábét hámozás után apró vékony szeletekre vágunk. Egy literes lábas alját zsírral megkenjük, erre egy sor karalábét rakunk, azután egy sor tölteléket, amely őrölt hús, rizskása, kevés zsír, só és bors keverékéből áll. Erre újból karalábét, majd újra tölteléket rakunk soronként, amíg a lábast felénél magasabban megtöltjük. Ezután a lábast sós… Tovább »

Zsenka néni szakácskönyvének tanácsai az 1900-as évekből: „A pulykát és tyúkot, ha levágjuk, hideg vízbe tesszük, és pár órán át, pulykát esetleg 1 napig tollastól a vízben ázni hagyjuk, ezáltal a húsa porhanyósabb lesz. A szárnyasokat a tollától szépen meg kell tisztítani, de óvatosan, hogy a bőrt ne szaggassuk össze. A libát és kacsát előbb… Tovább »