Korpos Anna élete

Érdekes cikket találtam, mely megerősíti, hogy érdemes régi receptek nyomában járnunk:)

Korpos Annáról szól, aki „unokája biztatására gyakran elővette a füzetet, és a szövés-fonástól kezdve a gazdálkodó ember tavaszi munkálatain […] át az ünnepekhez kapcsolódó szokásokig, tollfosztóig, sok mindent rögzített az utókornak. Ha egy háború lesz, mindent elölről kell kezdeni, s a mai negyvenévesek már nem tudják, hogyan lesz a lenből ruha – indokolja a feljegyzéseit.”

Ez a csodálatos és nagyon hasznos munka az ételekhez is kapcsolódik, hiszen azt is megírta, „hogy május 25-éig nem szabadott a disznószalonnát megkezdeni. Csak akkor szabadott hozzányúlni, ha már a kakukk megszólalt. Addig a szalonna az első házban tutajszegre fel volt akasztva, az első ház ablakai táblásak voltak és jó hímes volt ott, egész nyáron ott tartották, onnan szelték. Az uzsonnázás és a tízóraievés április végétől, Szent György napjától kezdődött, akkortól ötször ettek naponta. A disznókolbász, oldalas finomul lesütve és zsírba eltéve, a túró 70-80 kg-os fadézsába…”

Bővebben itt olvashattok erről: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/gyergyoszek/korpos-anna-neni-a-csomafalvi-kronikas

(A kép Hódmezővásárhelyen készült, az 1900-as évek elején. Plohn József felvétele.)