„A tiszta s mindég csinos rendbe szedett konyha a közönséges és olcsó eledeleknek is becseket, ízeket felemeli.” Czifray/Czövek István, 19. század (kép: pinterest.com)... Tovább »
Egy böjtös fogás Németh Zsuzsána 1858-ben megjelent szakácskönyvéből: „Virágos káposzta savanyú mártással A karfiolt sós vízben megfőzik, azután vajat, sót és főtt karfiolt a lábasba teszik, s lágyra főzik. Ezután tojás szikéből [sárgája], vajból, borsból, vízből, borecetből mártást csinálnak, s széntűzön folyvást keverik. A virágos káposztát szárazon rakják a tálba, s a mártást reáöntik.” A… Tovább »
Hűtőszekrény a Pesti Hírlap Új szakácskönyvében – 1930-as évek... Tovább »
Egykor a férfiak a politikában vagy éppen a csatamezőn védték az otthont, a nők pedig a konyhában tették ugyanezt azzal, hogy a hagyományos ételeket minőségi módon készítették el. A régi női magazinok ugyanakkor nem egymást túllicitálva harsogták, hogy mától kezdve csak ezt a szuperzöldséget lehet enni és kerülni kell mindent, amit korábban ettünk. A mai… Tovább »
A magyar konyha egykor a ma már egészen köznapi, sokszor éppen emiatt háttérbe szorult alapanyagainkból is izgalmas dolgokat tudott kihozni! Íme, egy recept Kugler Géza 19. századi könyvéből:„Főzzük meg a burgonyákat, aztán hámozzuk meg, vágjuk 4 mm vastag szeletekre; a mártást pedig készítsük el így: 40 g vajat tegyünk forróvá, kavarjunk el benne 5 percig 20… Tovább »
Krúdy Gyula egyik novellájában ezt olvashatjuk a Kassáról: „az pedig csak a legtermészetesebb dolog, hogy ha Kassa nevét ejtették ki valahol, valamerre a füle hallatára, nem arra a dómra gondolt, amelyre a nagy lábú turisták szoktak, hanem a piros sódarra, amelyet kora reggelenkint itt az állomáson falatozni lehetett, amikor még Oderberg felé magyar vonat indult.”… Tovább »
„Főzzünk meg 1/2 kiló burgonyát, hámozzuk le, vágjuk 8 mm. vastag karikákra. 10 gr. sót, s 2 gr borsot hintsünk rá, öntsük le 1 decil. olajjal, forgassuk meg benne, utána 1 decil. ecetet töltsünk hozzá, aztán 2 savanyú almát, 50 gr. savanyított (ecetes) ugorkát és 2 kiáztatott, s kiszálkázott heringet vágjunk vékony szeletekbe, keverjük a… Tovább »
Biri néni szakácskönyvét 1923-ban adták ki, a Brassói Lapok gondozásában. Az ebben olvasható savanyú gombaleves az ecettől lesz elképesztően finom és egyedi – az ecet jól ellensúlyozza a zöldségleves telt ízeit. Kezdetnek áztassunk meleg vízbe szárított gombát. Ezalatt készítsük el a „zöldséges vizet”, ahogy Biri néni írta: vagyis pirítsunk répát, fehérrépát, zellert, karalábét, majd adjuk… Tovább »
A fantáziadús magyar konyha a böjtöt is elviselhetőbbé tette. Ették ilyenkor a cukor nélküli, mégis édes vitaminbombát, a kőtést; a Kisalföldön aszalt szilvával főzték meg a babot levesnek (Erdélyben ezt tárkonnyal bolondították); készítettek savóval savanyúleveseket, káposztás gombát, sóban tartósított juhtúrót. És került az asztalra jó pár olyan étel is, melyet ma már a francia ínyencektől… Tovább »
Mit eszik az, aki húst nem? A régi magyar szakácskönyvek izgalmas böjti receptjei adnak erre választ – mert nem csak a külföldi konyha tud főzni húsmentesen. Dióleves, ribizlis spenót, narancsfelfújt és más érdekességek a Körképen megjelent cikkemben.... Tovább »
