Uborkaszezon van, főzzünk vele! Az uborkára feltehetően a kolostorok és a főurak kertjeiben figyelt fel a parasztság hazánkban – így kezdték egyre többen, egyre nagyobb számban termeszteni. A legfontosabb magyarországi termőtáj Nagykőrös és Kecskemét vidéke volt, innen tartósított formában szekereken vitték a városi – például a pesti – piacokra. A vasút megjelenésével (1853: Cegléd-Szeged útvonal)… Tovább »

A fúziós konyha általában különböző földrajzi régiók gasztronómiai szokását ötvözi, de egy ilyen ötvözés különböző korok között is remek ételeket szülhet. Ha vesszük például a hazai cukrászat virágkorának tekinthető 19. századból a borkrémét és a 17. század konyhájának édességét, az ánizsos-gyömbéres körtét, máris egy újszerű, ötletes téli desszertet kapunk. A borkrém receptje az 1830-ban Kassán… Tovább »

„2 tojást egészben 10 dkg cukorral elkeverni, hozzá fél kávéskanál finomra törött ánizsmagot, egy jó evőkanál mézet, 6 és fél dkg lisztet, ugyanannyi őrölt diót vagy mogyorót adni.” A tömegből könnyű tésztát verünk, zsírozott sütőre téve gyorsan megsütjük. Az ánizs nagyon jót tett a süteménynek – én egy egész kávéskanálnyit tettem bele, szerintem bőven elbírja… Tovább »

„Hozzávalók: Liszt 50 dkg, háj 50 dkg, tojássárgája 2 db, fehérbor 2 dl, só 1 késh. Elkészítése: A lisztnek 1/3 részét összegyúrjuk az áztatott és szitán áttört hájjal, majd félretesszük hideg helyre. A többi lisztet összegyúrjuk 2 tojássárgájával, kevés sóval, és a fehérborral. Két órán át pihenni hagyjuk, azután kinyújtjuk, és kinyújtva ráhelyezzük a félretett… Tovább »

„Hámozott zellert kis kockára vágunk, sós vízben félig puhára főzünk és leszűrjük. Szemes borsot, ánizst teszünk rá, ecettel leforrázzuk, s egy napig betakarva állni hagyjuk.” (Nagyasszony, 1938)A recept megemlíti még, hogy tehetünk rá mustárlisztet és cayenne-borsot, ha csípősnek szeretnénk. Almaecetet használtam, annak lágyabb, gyümölcsösebb íze jól passzol a zellerhez. Ha túl savanyú lenne – nekem… Tovább »

„21 dkg vaj, 17 dk liszt, 10 dkg darált mandula, 11 dkg porcukor és kis vaníliából porhanyós tésztát gyúrunk és pihentetjük. Vékonyra kinyújtjuk és megsütjük. Ha kihűlt, két részre vágjuk és a következő töltelékkel megtöltjük: fél kg almát, megtisztítva, egynegyed kg cukorral péppé főzünk, hozzákeverünk 21 dkg hámozott és szálkásra vágott mandulát, 14 dkg felvagdalt… Tovább »

A csirke és a szőlő jól működő párosát egy 16. századi ételben találtam meg, a Szakács Tudomány lapjain. Az erdélyi fejedelmi udvar számára írt szakácskönyvben a csirke elkészítéséről nem sokat olvashatunk, ekkoriban ez elég egyszerűen ment: a nyárson sütötték. Mivel ma már nem szabadkéményes, nyílt tüzes konyháink vannak, én a serpenyőben elősütöttem, majd lefedve, egy… Tovább »

A magyar konyha egykor a ma már egészen köznapi, sokszor éppen emiatt háttérbe szorult alapanyagainkból is izgalmas dolgokat tudott kihozni! Íme, egy recept Kugler Géza 19. századi könyvéből:„Főzzük meg a burgonyákat, aztán hámozzuk meg, vágjuk 4 mm vastag szeletekre; a mártást pedig készítsük el így: 40 g vajat tegyünk forróvá, kavarjunk el benne 5 percig 20… Tovább »

„Főzzünk meg 1/2 kiló burgonyát, hámozzuk le, vágjuk 8 mm. vastag karikákra. 10 gr. sót, s 2 gr borsot hintsünk rá, öntsük le 1 decil. olajjal, forgassuk meg benne, utána 1 decil. ecetet töltsünk hozzá, aztán 2 savanyú almát, 50 gr. savanyított (ecetes) ugorkát és 2 kiáztatott, s kiszálkázott heringet vágjunk vékony szeletekbe, keverjük a… Tovább »

Biri néni szakácskönyvét 1923-ban adták ki, a Brassói Lapok gondozásában. Az ebben olvasható savanyú gombaleves az ecettől lesz elképesztően finom és egyedi – az ecet jól ellensúlyozza a zöldségleves telt ízeit. Kezdetnek áztassunk meleg vízbe szárított gombát. Ezalatt készítsük el a „zöldséges vizet”, ahogy Biri néni írta: vagyis pirítsunk répát, fehérrépát, zellert, karalábét, majd adjuk… Tovább »