Szeretettel ajánlom a Székely Kalendárium húsvéti különkiadását, melyben tőlem is találtok cikket: egészséges, ötletes és ma is elkészíthető húsvéti ételeket válogattam össze régi szakácskönyveinkből, és mesélek az étkezéssel kapcsolatos néphagyományról is. Emellett olyan izgalmas dolgokat találtok még a Kalendáriumban, mint Medárd ferences szerzetes receptgyűjteménye a ’30-as évekből, konyhanaptár (mit vegyünk az adott hónapban) 1912-ből, 18…. Tovább »

Íme, egy régi recept Csáky Sándortól, 1929-ből – sóska és remek habarás: „Tejszínnel behabart sóskaleves Sóskát finommetéltre vágunk, kevés vajban vöröshagymával megpároljuk, jó húslével feleresztjük, jól felforralunk és tálalás előtt fél liter habtejszínnel, amibe 3 tojássárgáját vegyítünk, összehabarjuk, és forrpontig hevítve (nem szabad forrnia) feladjuk. Metéltre vágott és vajban pirított fehérkenyeret külön szervírozunk mellé.” (kép:… Tovább »

Reklám 1877-ből:És hűtőszekrény a Pesti Hírlap Új szakácskönyvében – 1930-as évek:... Tovább »

Még kapható a Képmás családmagazin márciusi száma, melyben arról írtam, mi mehet a levesbe – terítékre kerültek a különféle galuskák és húsos töltelékek, illetve kerestem a régi receptek között halgombócot és más különlegességet is. Ajánlom:)... Tovább »

1. Töltött vöröshagyma Rézi néni 1876-os szakácskönyvéből: „Különösen szeretik a férfiak. Vöröshagymákat fele fehér bor és víz keverékében, melyhez borsfüvet és babérlevelet adunk, megfőzünk, de nem túl lágyra. Erre kiszedjük a hagymákat, felső és alsó végén a tetejét kissé levágjuk, ujjaink közé fogjuk s a szívét vigyázva kitoljuk. Erre az egymást borító hagymarétegeket, mint az… Tovább »

„Mivel hetenkint 2-szer voltunk kénytelenek hústalan napot tartani, a gyúrott tészta igen fontos eledelünkké lett. Ez igen tápláló és jó étel, és ha leves van, és fott vagy gyúrott tészta, úgy ki vagyunk ezzel elégítve. A főtt tésztát mindig fehér lisztből és friss tojással készítsük. Ügyeljünk arra, hogy a lisztnek és tojásnak se szaga, se… Tovább »

 Az Irodalmi Magazin legújabb, Zrínyi Miklósról szóló számában Könyvet, s étket énekeltem – vagyis a csáktornyai Zrínyi-udvar szakácskönyvéről és a 17. századi magyar konyháról írtam. Szeretettel ajánlom:)... Tovább »

„A legjobb thea az, melynek levelei nem igen nagyok, göndörek, frissek, de szárazak, könnyen szétmorzsolhatók és nem porosak vagy szemetesek és kellemes szagúak, ízök kesernyős kellemes” – írja az 1864-es Magyar Gazdasszony. A képen pedig az 1860-as évekből származó, balatonfüredi kétszemélyes porcelán készlet látható. (Kép: Iparművészeti Múzeum)... Tovább »

... Tovább »

A magyaros virtus és vendéglátás szimbóluma a csárda. Az ezeknek otthont adó alföldi régió a 18-19. századi Habsburg-ellenes nemzeti romantikában lett igen népszerű, köszönhetjük ezt Petőfinek, és annak, hogy a polgárosodó fővárosi és dunántúli kultúra elnémetesedett. Nemzeti egyediségünk egyik jelképe, a gulyás ugyancsak az Alföldhöz, ehhez a „romlatlan”, a polgárosodott némettel szembeni, valóban magyar kultúrájú… Tovább »