Uborkaszezon van, főzzünk vele! Az uborkára feltehetően a kolostorok és a főurak kertjeiben figyelt fel a parasztság hazánkban – így kezdték egyre többen, egyre nagyobb számban termeszteni. A legfontosabb magyarországi termőtáj Nagykőrös és Kecskemét vidéke volt, innen tartósított formában szekereken vitték a városi – például a pesti – piacokra. A vasút megjelenésével (1853: Cegléd-Szeged útvonal)… Tovább »
Krumplifőzelék kovászos uborkával (1929)
Uborkaszezon van, főzzünk vele! Az uborkára feltehetően a kolostorok és a főurak kertjeiben figyelt fel a parasztság hazánkban – így kezdték egyre többen, egyre nagyobb számban termeszteni. A legfontosabb magyarországi termőtáj Nagykőrös és Kecskemét vidéke volt, innen tartósított formában szekereken vitték a városi – például a pesti – piacokra. A vasút megjelenésével (1853: Cegléd-Szeged útvonal)… Tovább »
Ha péntek, akkor hal! A mai receptet a Pesti Hírlap 1930-as években kiadott szakácskönyvéből hoztam nektek. A recept írója szerint jó előétel vagy böjtétel, de szerintem (akár most) hétvégén ünnepi ebédnek is megfelel: „Csőben sült harcsa 80 dkg vagy 1 kg harcsa egy kis zöldség hagyma ecet egy kis citromhéj citrom leve 50 dkg főtt… 
Hűtőszekrény a Pesti Hírlap Új szakácskönyvében – 1930-as évek... 
... 