Az 1906-ban megjelent Dunántúli szakácskönyv mindent elmond, amit a kenyérsütésről tudni kell: „Dagasztás Ha a lányt hozzáállítjuk, ügyeljünk arra, hogy kezeit, egész karjait meleg vízzel, szappannal, kefével megmossa. Tiszta ruha, kötény, bekötött fejjel álljon a teknő elé. Először a kovászkanalat kell liszttel letisztogatni, illetve a ráragadt kovásztól mentesíteni. Azután kis liszttel összekeverni a kovászt, azt… Tovább »

Így nézett ki egy konyha a 19. században – Koós Ferenc Életem és emlékeim című műve alapján: „Atyám háza egyszerű faház volt, zsindellyel födve, agyag padlózata, melynek egyetlen, az utcára néző lakószobája volt, három kis ablakkal, melyek közül kettő az utca s egy az udvar felől volt. E lakószobának bútorai: egyszerű asztal egy fiókkal, melyben… Tovább »

Nem tudod, hogy ki volt és hogyan főzött a partiszakács? A Néprajzi Lexikon megmondja: „A bandában dolgozó idénymunkások önellátó élelmezési közösségének, a szakácspartinak állandó főzője. A családi, rokoni keretek között étkező vagy kisebb létszámú szakácsparti rendszerint naponta váltakozó szakácsát nem tekintették partiszakácsnak. E családi vagy a cserélődő („kollektív”) szakácsot elsősorban a kubikosoknál és a summásoknál… Tovább »

Megy a sajtprésbe:) (Raffay Anna felvétele 1953-ból, Decs, Tolna m.)  ... Tovább »