Akármennyire szeretünk főzni, gyakran szembesülünk azzal, hogy a „mit főzzek holnap?” kérdés a kreativitásnak még az írmagját is kiöli az emberből. Télen pedig még nehezebb a dolgunk, ha valami izgalmasat és mégis az évszaknak megfelelőt szeretnénk készíteni. Merthogy hiába szép a paradicsom és az előre elkészített salátakeverék a boltban, a konyhaasztalra érve általában elvesztik varázsukat:… Tovább »

A fúziós konyha általában különböző földrajzi régiók gasztronómiai szokását ötvözi, de egy ilyen ötvözés különböző korok között is remek ételeket szülhet. Ha vesszük például a hazai cukrászat virágkorának tekinthető 19. századból a borkrémét és a 17. század konyhájának édességét, az ánizsos-gyömbéres körtét, máris egy újszerű, ötletes téli desszertet kapunk. A borkrém receptje az 1830-ban Kassán… Tovább »

Így nézett ki egy konyha a 19. században – Koós Ferenc Életem és emlékeim című műve alapján: „Atyám háza egyszerű faház volt, zsindellyel födve, agyag padlózata, melynek egyetlen, az utcára néző lakószobája volt, három kis ablakkal, melyek közül kettő az utca s egy az udvar felől volt. E lakószobának bútorai: egyszerű asztal egy fiókkal, melyben… Tovább »

... Tovább »

Zilahy Ágnes 1892-ből a következő fogásokat ajánlja ebédre a tavaszi időszakban: – zöldborsó leves tejfellel és kisütött tésztával – vagdalt fűszeres főtt hús tatármártással és tejfeles spárga – töltött csirke apró pirított burgonyával körítve, öntött salátát kell mellé adni – pirosra sütött, szalonnával tűzdelt vesepecsenye; emellé felvert galuskát és mustárt kell adni – mandulás kürtös-kalács,… Tovább »

Ha péntek, akkor hal! „Ügyes szakács kezében a halak kimeríthetetlen forrását képezik a legízletesebb étkeknek, melyeket egyaránt sikerrel lehet egészben, földarabolva, aprítva, főzve, sülve, párolva, rántva, hidegen, melegen adni és bármely alakban, mindenkor a legszívesebben látottak.” (Dobos C. József, 1881) kép: halsütés Somorján  ... Tovább »

Ennél egyszerűbb régi receptet nehéz lenne keresnem, mégis mennyit tanulhatunk belőle! Az 1830-ban Kassán kiadott Nemzeti Szakácskönyvet idézem: „Üss tojást, amennyi tetszik, egy edénybe. Keverd fel elegendő tejföllel és adj közé egy kevés szerecsendió-virágot. Olvassz el vajat vagy zsírt serpenyőbe, öntsd bele a tojást, kavargasd el jól, hogy kemény vagy csomókás ne legyen. Ha tálalod,… Tovább »

Ha elkészítjük Zilahy Ágnes 1892-ben leírt receptjét, télen elég kisütni valamilyen hússzeletet, összemelegíteni pár perc alatt a sóskával — és megvan az ebéd: „Kerek vagy nagy labodáju sóskát jól össze kell vágni, aztán egy kanálnyi forró zsirba bele téve, gyakori kavarás közben addig kell sütni; a mig egészen tömör, lé nélküli lesz. Mikor ilyen lett,… Tovább »

Nemcsak Magyar Elek ajánlotta a borjút a spenót mellé, már az 1864-es Magyar Gazdasszony receptjében is ott találjuk: „Egyenlő mennyiségű spinótot sóskával moss meg, s jól betakarva egy darab írósvajban lassan lágyra párold, hintsd be liszttel s onts rá húslevet. Ha betálalod, néhány kanál tejfelt is adj hozzá, s rakd körül bornyúszeletekkel.” (kép: www.nydailynews.com)  ... Tovább »

Turbolyaleves Kugler Géza 19. századi szakácskönyvéből: „Hozzávalók: sárgarépa, fehérrépa, zeller, petrezselyem, turbolya, burgonya, kevés írósvaj, 1 l borsóleves, 1 kanál liszt, 4 tojássárgája, 2 kanál tejföl. A zöldségeket mossuk meg, vagdaljuk apróra, s rakjuk egy kevés vajra egy lábasban, pároljuk meg jól, adjunk hozzá 1 evőkanál lisztet, s ha egy kicsit még pároltuk, töltsük föl… Tovább »