<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name></provider_name><provider_url>https://csombor.cafeblog.hu</provider_url><author_name>csombor</author_name><author_url>https://csombor.cafeblog.hu/author/csombor/</author_url><title>Ánizsos zeller (1938)</title><html>&lt;p&gt;„Hámozott zellert kis kockára vágunk, sós vízben félig puhára főzünk és leszűrjük. Szemes borsot, ánizst teszünk rá, ecettel leforrázzuk, s egy napig betakarva állni hagyjuk.” (&lt;em&gt;Nagyasszony&lt;/em&gt;, 1938)&lt;br /&gt;A recept megemlíti még, hogy tehetünk rá mustárlisztet és cayenne-borsot, ha csípősnek szeretnénk. &lt;br /&gt;&lt;a href=&quot;https://csombor.cafeblog.hu/files/2015/11/Savanyított-zeller-620x721.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-large wp-image-297&quot; src=&quot;https://csombor.cafeblog.hu/files/2015/11/Savanyított-zeller-620x721-516x600.jpg&quot; alt=&quot;Savanyított-zeller-620x721&quot; width=&quot;516&quot; height=&quot;600&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;Almaecetet használtam, annak lágyabb, gyümölcsösebb íze jól passzol a zellerhez. Ha túl savanyú lenne - nekem az volt - egy kanál mézet tehetünk hozzá. A végeredmény nagyon izgalmas, bátran ajánlom mindenkinek: ehetjük felvágott mellé, kenyérrel; egy kis tejföllel; sültek mellé. Az ánizs telitalálat benne, ráadásul nagyon egészséges is:&lt;br /&gt;&lt;a href=&quot;https://csombor.cafeblog.hu/files/2015/11/Ánizs.png&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-large wp-image-298&quot; src=&quot;https://csombor.cafeblog.hu/files/2015/11/Ánizs-600x482.png&quot; alt=&quot;Ánizs&quot; width=&quot;600&quot; height=&quot;482&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://csombor.cafeblog.hu/files/2015/11/Savanyított-zeller-620x721-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>