„A spenót eredeti jellegénél fogva finom, diszkrét, halk szavú eledel, sima alkalmazkodó. Különböző konyhák főzési módja azonban sok helyen alaposan megrontotta. A gyakorta vastag, csomósodásra hajlamos rántás, a túlzással adagolt csípős bors, a maró és tartósan rossz szagú fokhagyma betolakodása nem egy helyen durva, kiabáló, ártalmas étellé tette a kerti paréjt. […]
Böjti ételnek szánták s tartották is sokáig, bár jómagam egyáltalán nem tudom elítélni azt, aki például valaminő borjúféleséggel párosítja, legyen az a hús frikandónak tisztelt combszelet, vesés vagy töltött szegy”- írta Magyar Elek a ’30-as években.
(kép: www.lemenu.ch)
