Az Irodalmi Magazin legújabb, Zrínyi Miklósról szóló számában Könyvet, s étket énekeltem – vagyis a csáktornyai Zrínyi-udvar szakácskönyvéről és a 17. századi magyar konyháról írtam. Szeretettel ajánlom:)... Tovább »
„A legjobb thea az, melynek levelei nem igen nagyok, göndörek, frissek, de szárazak, könnyen szétmorzsolhatók és nem porosak vagy szemetesek és kellemes szagúak, ízök kesernyős kellemes” – írja az 1864-es Magyar Gazdasszony. A képen pedig az 1860-as évekből származó, balatonfüredi kétszemélyes porcelán készlet látható. (Kép: Iparművészeti Múzeum)... Tovább »
... Tovább »
A tévéreklámokból már jól ismerjük a „gyorsan finomat” jelszót. Nem is gondolnánk, hogy az előre panírozott, fagyasztott csirkemellek egyhangú világát felidéző jelmondat úgy is szólhat, hogy gyorsan finomat – és különlegeset. Ehhez nem kell mást tenni, mint felütni egy kétszáz évvel ezelőtti szakácskönyvet. Vagy továbbolvasni ezt a cikket:Simai Kristóf megmutatja... Tovább »
A magyaros virtus és vendéglátás szimbóluma a csárda. Az ezeknek otthont adó alföldi régió a 18-19. századi Habsburg-ellenes nemzeti romantikában lett igen népszerű, köszönhetjük ezt Petőfinek, és annak, hogy a polgárosodó fővárosi és dunántúli kultúra elnémetesedett. Nemzeti egyediségünk egyik jelképe, a gulyás ugyancsak az Alföldhöz, ehhez a „romlatlan”, a polgárosodott némettel szembeni, valóban magyar kultúrájú… Tovább »
... Tovább »
A hortobágyi húsos palacsintára úgy tekintünk, mint régi, hagyományos magyar ételre. Eredetét vizsgálva azonban azt láthatjuk, egészen új keletű találmányról van szó. Mégis jól szimbolizálja konyhánkat. A palacsinta története egészen messzire, a Római Birodalomig vezethető vissza, neve is innen ered, a latin placenta szóból, mely lepényt jelent. A lisztből, vízből, sóból készített ételt könnyű volt… Tovább »
A különféle böjti ínyencségek és a böjtös húsok után ismét egy olyan alapanyagról írtam, mely illik a böjti időszakhoz, de máskor is ehetnénk belőle többet. Nem csak rántva. 3 régi gombareceptet főztem újra a Körkép oldalán. Elkészítettem a prágai Nagyasszony című lap 1937-es számából a töltött gombát, Biri néni szakácskönyvéből a savanyú gombalevest (tárkonyecettel) és… Tovább »
Petőfi, aki egyébként a túrós csusza nagy védelmezője volt, arról számolt be Úti leveleiben, hogy a magyar kocsmárosok lusták, nem jó vendéglátók. Természetesen nem tudta őket ezért elítélni: „de nem bosszankodom, sőt jólesett, mert ebből is láttam, hogy a magyar restell szolgálni, hogy nem termett szolgálatra, az angyalát is!” Arany János a hasán keresztül akarta… Tovább »
„….úgy szeretlek édes néném, mint a káposztát. ”/Mikes Kelemen, Rodostó, 1721, jan. 1/ Nemcsak Mikes Kelemen szerette a káposztát, hanem Mátyás király is. Legalábbis erről olvashatunk Hatvany Pál Némely feljegyzésre méltó történetek, melyet olvasás közbe egykor-máskor öszve szedegetett, és nemzete kedveért a magyar nyelven világ eleibe kibocsátott című művének (Kassa, 1796) Hollós Mátyás királyról című… Tovább »
