Biri néni szakácskönyvét 1923-ban adták ki, a Brassói Lapok gondozásában. Az ebben olvasható savanyú gombaleves az ecettől lesz elképesztően finom és egyedi – az ecet jól ellensúlyozza a zöldségleves telt ízeit. Kezdetnek áztassunk meleg vízbe szárított gombát. Ezalatt készítsük el a „zöldséges vizet”, ahogy Biri néni írta: vagyis pirítsunk répát, fehérrépát, zellert, karalábét, majd adjuk… Tovább »

A fantáziadús magyar konyha a böjtöt is elviselhetőbbé tette. Ették ilyenkor a cukor nélküli, mégis édes vitaminbombát, a kőtést; a Kisalföldön aszalt szilvával főzték meg a babot levesnek (Erdélyben ezt tárkonnyal bolondították); készítettek savóval savanyúleveseket, káposztás gombát, sóban tartósított juhtúrót. És került az asztalra jó pár olyan étel is, melyet ma már a francia ínyencektől… Tovább »

Mit eszik az, aki húst nem? A régi magyar szakácskönyvek izgalmas böjti receptjei adnak erre választ – mert nem csak a külföldi konyha tud főzni húsmentesen. Dióleves, ribizlis spenót, narancsfelfújt és más érdekességek a Körképen megjelent cikkemben.... Tovább »

Amilyen nehéznek tűnik, annyira egyszerű kitalálni, hogy mit együnk holnap és azután és azután… Ráadásul úgy spórolhatunk pénzt, hogy közben egészségesen étkezünk, a környezetünket, a helyi termelőket is támogathatjuk. Egy alapelv van: figyeljünk oda arra, hogy milyen hónap van! 🙂Régi szakácskönyveink alapján összeállított márciusi ötleteim a Körképen olvashatók.... Tovább »

Szeretettel ajánlom a Székely Kalendárium húsvéti különkiadását, melyben tőlem is találtok cikket: egészséges, ötletes és ma is elkészíthető húsvéti ételeket válogattam össze régi szakácskönyveinkből, és mesélek az étkezéssel kapcsolatos néphagyományról is. Emellett olyan izgalmas dolgokat találtok még a Kalendáriumban, mint Medárd ferences szerzetes receptgyűjteménye a ’30-as évekből, konyhanaptár (mit vegyünk az adott hónapban) 1912-ből, 18…. Tovább »

Íme, egy régi recept Csáky Sándortól, 1929-ből – sóska és remek habarás: „Tejszínnel behabart sóskaleves Sóskát finommetéltre vágunk, kevés vajban vöröshagymával megpároljuk, jó húslével feleresztjük, jól felforralunk és tálalás előtt fél liter habtejszínnel, amibe 3 tojássárgáját vegyítünk, összehabarjuk, és forrpontig hevítve (nem szabad forrnia) feladjuk. Metéltre vágott és vajban pirított fehérkenyeret külön szervírozunk mellé.” (kép:… Tovább »

Reklám 1877-ből:És hűtőszekrény a Pesti Hírlap Új szakácskönyvében – 1930-as évek:... Tovább »

Még kapható a Képmás családmagazin márciusi száma, melyben arról írtam, mi mehet a levesbe – terítékre kerültek a különféle galuskák és húsos töltelékek, illetve kerestem a régi receptek között halgombócot és más különlegességet is. Ajánlom:)... Tovább »

1. Töltött vöröshagyma Rézi néni 1876-os szakácskönyvéből: „Különösen szeretik a férfiak. Vöröshagymákat fele fehér bor és víz keverékében, melyhez borsfüvet és babérlevelet adunk, megfőzünk, de nem túl lágyra. Erre kiszedjük a hagymákat, felső és alsó végén a tetejét kissé levágjuk, ujjaink közé fogjuk s a szívét vigyázva kitoljuk. Erre az egymást borító hagymarétegeket, mint az… Tovább »

„Mivel hetenkint 2-szer voltunk kénytelenek hústalan napot tartani, a gyúrott tészta igen fontos eledelünkké lett. Ez igen tápláló és jó étel, és ha leves van, és fott vagy gyúrott tészta, úgy ki vagyunk ezzel elégítve. A főtt tésztát mindig fehér lisztből és friss tojással készítsük. Ügyeljünk arra, hogy a lisztnek és tojásnak se szaga, se… Tovább »